A János evangéliumában van egy történet egy parázna asszonyról, akit meg akarnak kövezni, mert rajtakapták. De Jézus közbelép, és azt mondja, hogy az bántsa ezt az asszonyt, akinek nincs bűne, aki soha sem vétkezett. A kövek kiesnek az emberek kezéből, és elmegy mindenki, csak Jézus marad ott. Itt nem csak egy vallásos bemutató zajlik, nem csak egy teológiai vita, nem egy etikai disputa, itt életről és halálról van szó. Ez a nő tesz valamit, valóban megteszi, ami nem csak, hogy az életét befolyásolja, de vádlói álságos reakciója miatt az életébe kerülhet. És akkor kétszer is visszaadja Jézus az életét: először, amikor eloldalognak a vádlói, majd amikor már kettesben vannak, elengedi, akkor kap egy második esélyt a boldogságra, a teljes életre.

Alapigazság: ha valakit bántunk, alapjaiban Istent bántjuk. Ha hazudunk valakinek, az Isten által diktált igazságot törjük meg. Ha megcsalunk valakit, ha hűtlenek vagyunk, az Isten által ajándékba kapott kapcsolatot teszem tönkre. Sorolhatunk példákat, de mindenhol ugyanazt fogjuk látni: a sor végén ott van Isten. (részlet az igehirdetésből)