Tudjátok, sokan amikor leülnek Istennel beszélgetni, imádkozni, 10 perc után nem nagyon tudjuk, hogy mit mondjunk, ha csak nem nagy a baj. Nem tudunk mit kezdeni Istennel, amikor egyedül vagyunk. Lehet, hogy a körülöttünk lévőkkel nagyon jól tudunk beszélgetni a dolgainkról, meg a hitünkről, együtt dicsőíteni, együtt gondolkodni arról, hogy mit akar velünk, de mi van, amikor egyedül vagyunk az Istennel? Persze tudom, hogy lehet kifogásokat találni, meg sok mindent, de talán lehetünk őszinték, és megvallhatjuk, hogy azért van ebben némi igazság… És ha ez jelen van az életedben, akkor fontos, hogy megismerd Őt, mert ha személyes tapasztalatod lesz vele, az fel fogja forgatni a hétköznapjaidat." (részlet az igehirdetésből...)