Búcsú az imaháztól

03 március 2019
(0 votes)
Author :  
font size +

2019. március 3-án valahogy egészen más volt bemenni abba a kis imaházba, ahová immár magam is 8 éve járok hétről hétre, hogy Isten igéjét hirdessem. Annyiszor végiggondoltam, hogy mit is jelent az, hogy ez lesz az utolsó. Nehéz bizonyos dolgokat lezárni, elengedni mert ahhoz  emlékek kötnek. Így voltunk többen is a református imaházzal, a Virág utcában. 

Jó volt látni ezen az istentiszteleten azokat, akik ott voltak a kezdésnél is, akik egykor ásót, lapátot, téglát vagy kőműveskanalat fogtak. Hálát adhattunk munkájukért, és Isten áldását kértük életükre. 

Jó volt hallana Szigeti Zoltán tiszteletbeli presbiterünk visszaemlékezését arra az időre, amikor még csak imádságban harcoltak azért, hogy Isten tegye lehetővé számukra egy istentiszteleti hely építését. És hallani, hogy milyen csodálatos úton haladtak előre 1987 és 1992 között. 

Jó volt látni azokat az arcokat, akik ebben az imaházban ismerték meg Krisztust, és a legnagyobb csoda történt meg az életükben, újjászülettek. És jó volt látni az arcokat, akik bejöttek egykor, és otthont találtak itt, békességet, örömöt. 

Az igehirdetés alapigéje az az igevers volt, amit egykor Faragó Tibor nagytiszteletű úr olvasott fel a gyülekezet és a népes ünneplő sokaság előtt az imaház felszentelésénél: “Ezt mondta neki az ÚR: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet, amelyet elém tártál. Megszentelem ezt a templomot, amelyet építettél, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor!” I. Kir 9, 3

Jó volt látni azt, hogyan volt jelen az Isten arca, szeme és szíve a taksonyi református gyülekezet életében az elmúlt harminc esztendőben, és jó azt tudni, hogy ugyanez Isten vezet bennünket tovább.

About the author

7049 Views
Stefán Attila

"Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére..." Róma 1, 16

Maupassant Az ékszer c. írása egy hivatalnokról és feleségéről szól, akik szeretnének felemelkedni, és szégyellik szegénységüket. Egyszer meghívást kapnak egy bálba. A feleség gazdag barátnőjének ékszerét kéri kölcsön az estére, hogy ne nézzék le szegénysége miatt. Az ékszert azonban elveszti. Óriási adósságokba keveredve megvásárol egy ugyanolyan nyakéket, hogy a tulajdonosának visszaadhassa. Húsz évet dolgoznak férjével, hogy az adósságokat letörlesszék: mindenről lemondanak, gyermeket sem vállalnak. Egy váratlan találkozás során derül ki, hogy az elvesztett ékszer egy olcsó, de remek utánzat volt, amiért ő cserébe egy valóságos nyakéket szolgáltatott vissza, és erre ráment az élete.

Hamis „ékszerek” után futnak sokan egész életükben. Pál apostol a valódi ékszerről szól nekünk a Római levélben: a megváltás evangéliumáról, amit Isten drága véren szerzett, de ingyen ajándékoz nekünk. Keresd ezt, és boldog leszel!

Támogass minket.

"Mert ennek a szolgálatnak az ellátása nemcsak a szentek szükségleteit elégíti ki, hanem sokakat hálaadásra is indít az Isten iránt. Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd az Istent (...), és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul." 2 Kor 9, 12-13

Alkalmaink időpontjai

  • Vasárnapi istentiszteletek: 9 óra
  • Gyerekistentiszteletek: vasárnap - 9 óra
  • Biblima csoport: páros héten kedden - 18 óra

Elérhetőség

  • 2335 Taksony, Vezér utca 28.
  • Telefon: +36-30/743-5184
  • Email: taksony.ref(kukac)gmail.com
We use cookies to improve our website. By continuing to use this website, you are giving consent to cookies being used. More details…